1. rész

Egy esős őszi nap volt. A bátyámmal és a négy barátommal kísértük az óvodába Daisyt. 

A négy barátomat úgy kell elképzelni, hogy tényleg nincs senki más barátom. 5-6 hónapja járhatok ebbe az iskolába. Igazából az első perctől kezdve az egész osztály utál. Nem tudom miért. De nem is érdekelnek. Legfőképp Adam és Emily nem. 

Adam és Emily olyan, mint a hangyáknál a királynő. De komolyan! A többiek mindig "nyalják a s*ggüket".  

Kimék (az akikkel jóban vagyok) a többi osztállyal barátkoznak. Én ott se vagyok valami kedvelt személy így nem erőltetem. Szünetekben általában a bátyámmal lógok. Még jó, hogy ő ott van nekem. Szóval Kim, Lindsey, Beck és Kenny az akire mindig számíthatok. Attól, hogy nem vagyok velük egy folytában, mindig kiállnak mellettem. 
Kim amúgy ilyen vagány csaj. Tavaly meg is bukott. Ilyen lázadó típus.
Lindsey...az Lindsey. Hihetetlen dolgokat csinál. Múltkor az osztályfőnöknek elkezdi, hogy ez a ruha kövéríti és előhúzott a táskájából egy ránctalanító krémet, odasétált hozzá és odaadta neki. Kenny a vicces srác. Bármikor, bárkit megtud nevettetni. Beck pedig, a hihetetlen furcsa srác. Csendes, mégis mindenki odavan érte. Beszélni csak az igazán közeli barátaival szokott. Amúgy meg hihetetlen helyes. Sajnos úgy gondolom mostanában nem csak barátilag érzek iránta.

~

Az utcán minden hol hatalmas tócsák sorakoztak. Éppen az egyik felénk közeledőt bámultam, amikor észbe kaptam, hogy nekem van egy öt éves húgom, aki valószínűleg belefog lépni vagy belefog ugrani, amitől persze csurom víz lesz a cipője és nekem kell majd ki mosni belőle a sarat.

-Daisy ne ugorj...!-kiáltottam rá, de későn, mert már bokáig vizes volt. Szokásosan Greg fogta Daisy kezét.

-Basszus Das [déz] vizes lettem!-nézett a ruhájára Beck, aki mellettük sétált.

-Szintén.-mondta Greg.-Ezt most te magyarázod ki!-fordult hátra és rám nézett.

-Rendben.-legyintettem.16 év alatt rájöttem, hogy Gregnek ne beszéljek vissza, mert akkor órákig eltud nyúlni a vitánk hosszúsága.

Szokásosan tömegként vonultunk be az ovódába, aminek az ovónők, mint mindig, most se örültek ennek. Segítettem Daisynek felöltözni a játszó ruhába és elindultunk a suliba. 
Az iskolában már becsengettek amikor beértünk. Minden tiszta sár volt. Azon gondolkodtam , hogy mennyire nem lennék most takarítónő. 
Sétáltunk fel a lépcsőn. Körül néztem a többieken.
Vajon ki, min gondolkodhat? Kim lehet, hogy azon gondolkodik, hogy, hogy fogja lemásolni rólam a  kémia leckét. Lindsey biztos a legújabb ruháról a plázában. És Beck? Beck lehet, hogy rólam? Nem, nem hiszem. Biztos a végzős csaján jár az esze...
A szemem sarkából ránéztem Beckre. Engem nézett. Felemeltem a fejemet. Rám mosolygott, de szokásához híven nem mondott semmit.
A harmadikon van a termünk. Igen, ez egy elég nagy iskola. Gregnek is azon a szinten van a terme. Elköszönt és bement a saját osztályába.

Odasétáltam a padomhoz és ráültem az asztalomra.

Mellettem Kim és Lindsey ül. Előttünk Beck, Kenny és Rick ül. Rick egy nyomorék barom, de ez most lényegtelen.

Egy tanár bejött, de nem a kémia tanár, hanem a tesi tanár. 

-Gyerekek, légyszíves ne boruljatok ki, de a kémia tanárnőt elütötték. A földrajz tanár fogy helyetesíteni. Mindjárt jön. Addig legyetek csendben.-azzal kiment az osztályból.

Nem voltunk valami kedvesek, mert mindenki folytatta azt a dolgát, amiben megzavarták. Én zenét hallgattam. Kim és Lindsey beszélgetett.

-Te "kék csaj"-nyomta meg Emily a pause gombot a telefonomon-nyomassad ide a matek leckét!-a barátnői csak nevettek. Keresztbe tettem a kezemet és úgy, hogy ne lássa senki csettintettem egyett. 

Bejött a föci tanár. Leültünk a helyünkre. 

-Sajnálattal hallom a kémia tanár balesetét, de mi folytassuk a földrajzt. Nyissátok ki a 54. oldalon!

Unatkoztunk mind annyian, mint az állat. Aztán Beck oda nyomott nekem egy papír fecnit. Elolvastam és hirtelen úgy éreztem, mint ha egy szaunában ülnék. Elmosolyodtam. Az üzenetben ez állt: